A Red Bull KTM Factory Racing csapata eufórikus örömben tört ki, míg a Monster Energy Honda HRC amerikai versenyzője, aki hajszálhíján maradt le a triplázásról, méltósággal viselte a keserű vereséget. Az argentin motoros karrierje első sikerét aratta, ezzel csatlakozott bátyjához, Kevinhez (a 2021-es és 2023-as győzteshez) a verseny évkönyveiben.Az autós kategóriában Nasser Al-Attiyah újabb sorral bővítette saját legendáját, miután hatodik alkalommal nyerte meg a Dakart. Ezzel már félúton jár Ari Vatanen (négy győzelem) és Stéphane Peterhansel (nyolc autós győzelem) között.
Egyúttal megnyitotta a Dacia sikersorozatát is a ralin, maga mögé utasítva a Ford Raptorral versenyző Nani Romát és Mattias Ekströmöt. Sébastien Loeb pályafutása során először végzett a dobogón kívül.Kevin Benavides öccse diadalát egy szakaszgyőzelemmel tette emlékezetessé a Challenger kategóriában, de az összetett győztes a spanyol Pau Navarro lett, aki magabiztos, 23 perces előnnyel húzta be a versenyt. Az SSV kategóriában az amerikai Brock Heger és a Polaris megvédte címét, egy órával verve Kyle Chaney-t és Can-Amjét.A kamionosoknál Vaidotas Zala találta meg a legjobb ritmust, és második nekifutásra megszerezte a bajnoki címet.
A litván versenyző a csatákban megedződött Ales Lopraist (+20’18”) és Mitch van den Brinket (+20’03”) győzte le.Yanbuban 247 jármű (a rajthoz állt 317-ből) ért célba, közülük 204-en vehették át a befutóérmet a pódiumon: 90 motorkerékpár (9 a RallyGP és 79 a Rally2 kategóriában), 133 autó (61 Ultimate, 33 Challenger, 32 SSV és 7 Stock) és 24 kamion.A Dakar Classic regularitási versenyén 91 jármű szerepel a végső elszámolásban, a győzelmet a litván Karolis Raisys szerezte meg második részvételén.
A Dakar Future Mission 1000 harmadik kiírásában hét alternatív üzemanyaggal hajtott jármű küzdött meg a Dakar terepviszonyaival. Jordi Juvanteny KH7-Ecovergy kamionja harmadik győzelmét aratta ebben a géposztályban, míg a kétkerekűeknél Fran Gómez Pallas (Arctic Leopard Galicia Team) e-motorja verte meg Benjamín Pascual Segway-ét. A visszavágóra 2027-ben kerülhet sor, amikor újabb ígéretes indulók lépnek majd hadrendbe.
MOTOROK: Randevú a végzettel Benavides számára
A 2026-os Dakar kontextusában azok a napok, amikor még úgy tűnt, Daniel Sanders külön ligában játszik és Tosha Schareina az egyetlen kihívója, már egy örökkévalóságnak tűnnek. Az erőviszonyok akkor tolódtak el, amikor a spanyolt 10 perces büntetéssel sújtották a bivak elhagyásakor (5. szakasz), de a Monster Energy Honda HRC talált egy sziklaszilárd helyettest Ricky Brabec személyében, aki több mint alkalmasnak tűnt az ausztrál elleni harcra. A párbaj valódi klasszikusnak ígérkezett, egészen addig, amíg a világbajnok Sanders Bisha felé menet össze nem törte a vállát, ami szertefoszlatta esélyeit a címvédésre, bár a verseny feladására nem kényszerítette.A Red Bull KTM Factory Racing tábora azonban nem adta fel, és egy új ász kezdte megvillantani tudását. A stabilan versenyző Luciano Benavides a 8. szakaszon (elölről rajtolva nyerve) vette át először a vezetést, de „Chucky” még ekkor is lőtávolban volt, mindössze 10 másodperces lemaradással.Sanders bukása után a KTM csapat minden súlya az argentin vállára nehezedett, így maradt a szemtől szembeni küzdelem a kétszeres győztes (2020, 2024) Brabec ellen, aki láthatóan kicsattanó formában volt. Precíz motorozása mellett az amerikai egy kockázatos húzással, talán egy zseniális taktikai lépéssel próbálkozott: a 11. szakasz végén szándékosan lassított. Ezzel Benavides 23 másodperces előnnyel ugyan az élre került, de a lehető legrosszabb pozícióba a 12. szakaszra: egy matematikai halálcsapdába és egy pszichológiai mélyütésbe, ahol az átmeneti vezető aznap este csak árnyéka volt önmagának.Az amerikai forgatókönyve tökéletesen működött.
Brabec az utolsó szakaszt – amit általában csak formalitásnak tekintenek – 3 perc 20 másodperces előnnyel kezdte meg. Az ügy lefutottnak tűnt… egészen a 98,4-es kilométerig! Az utat nyitó Honda-versenyzőnek már csak 7 kilométernyi „örömmotorozás” volt hátra, de egy navigációs hiba miatt kissé túl balra ment, ami egy körülbelül 3 kilométeres hurokra kényszerítette, hogy visszataláljon a nyomvonalra. Eközben Luciano Benavides átszáguldott a célvonalon, és nézte, ahogy Ricky Brabec 2 másodperccel később érkezik meg – ez a valaha volt legkisebb különbség a Dakar történetében.
Tiszta őrület!
Ez még szorosabb befutó volt, mint a bátyjáé, Keviné, aki 2023-ban szintén az utolsó napon fordított Toby Price ellen, 43 másodperccel nyerve.A KTM 21. Dakar-győzelme „narancssárga hullámot” indított el a Vörös-tengernél, mivel a Rally2 kategória is drámai fordulatot hozott a Honda kárára. Preston Campbell, a korábbi versenyző Johnny Campbell fia (aki egyben Brabec mentora), egészen a 11. szakasz végéig vezette a tabellát, amikor a szlovén Toni Mulec lassú, de szívós visszakapaszkodása végül beérett. A BAS World KTM szatellit csapat versenyzője negyedik Dakarján már nem nézett vissza, és 4 perc 37 másodperces előnnyel nyert. A 26 éves amerikai, aki összetettben a tizedik lett, vigaszdíjként a legjobb újoncnak járó címet kapta. Végül, de nem utolsósorban, az összetett 18. helyén végző Benjamin Melot végre megszerezte az Original by Motul kategória trófeáját, ami tavaly hajszálhíján csúszott ki a kezéből.
AUTÓSOK: Al-Attiyah és a tökéletesség művészete
„A verseny még soha nem volt ennyire nyílt a Dakar történetében” – nyilatkozták egyhangúlag a top pilóták a 48. kiadás bajnokokkal és gépekkel teli, példátlan mezőnyét látva. Ez a közvélemény még nagyobb súlyt ad a 2026-os címnek, amellyel Al-Attiyah megszerezte hatodik beduin szobrocskáját. Ez a győzelem azért is kiemelkedő, mert a kontroll művészetének bemutatója volt az elejétől a végéig.
A higgadtság mintapéldája, szinte hibátlan stratégia és egy Nagy Sándorhoz méltó haditerv, amely két olyan kulcsfontosságú nap köré épült, ahol elengedhetetlen volt az ideális rajtpozíció megszerzése.A 6. szakasz, egy 300 kilométeres dűnetenger volt az, ahol az építész letette az alapkövet. Al-Attiyah egy olyan elit mezőny élén kezdte meg a visszautat Yanbu felé, amely szorosabb volt, mint valaha (az első öt helyezett 12 percen belül volt a pihenőnapon). Természetesen tartania kellett magát a második maratoni szakaszon is, de az azt követő kényes teszten feltette a koronát a művére. A szakasz második helyén végezve Mathieu Serradori mögött, Al-Attiyah végrehajtotta a döntő áttörést. A mester végül az utolsó előtti szakaszt is megnyerte a dicsőség és a történelem kedvéért.
Ezzel beállította az 50 szakaszgyőzelmes rekordot, amivel olyan óriások mellé emelkedett, mint Ari Vatanen és Stéphane Peterhansel. Michelangelo is büszke lett volna rá!A 299-es számú Dacia Sandrider mögötti dobogós helyekért az utolsó napokban szabályos „székfoglaló” zajlott. Henk Lategan volt a Toyota Hilux utolsó reménye a csúcsra, de a 10. szakaszon egy mechanikai hiba – egy kerékcsapágy törése – elnyelte esélyeit, pont amikor megpróbálta ledolgozni 12 perces hátrányát. A Ford Raptorok, amelyek az egész Dakar alatt jelen voltak és hat szakaszt nyertek a tizennégyből, mindig tudtak legalább egy autót delegálni a legjobb háromba. A cél előtt Nani Roma herkülesi erőfeszítéssel mentette meg második helyét, miután összetörte az autója elejét, és több csapattól is segítséget kapott, hogy időben beérjen a szállásra.
A harmadik helyért folyó csata az utolsó pillanatig tartott: Mattias Ekström elszántan védte pozícióját az utolsó 105 kilométeren Sébastien Loeb ellen, aki előtt mindössze 29 másodperccel vezetett. A svéd végül nemcsak megtartotta a dobogót, hanem győzelemmel is zárta a Dakart, pont úgy, ahogy a yanbui prológon kezdte. Eközben a francia Loeb pályafutása során először szorult a dobogón kívülre, mindössze 37 másodperccel lemaradva a pódiumról.
A mezőny hátsóbb részében, de soha nem látott kis különbségekkel a Toyotáknak be kellett érniük a top 10 utolsó három helyével: Toby Price nyolcadik (52 perc hátrány), Seth Quintero kilencedik (1 óra 15 perc) és Saood Variawa tizedik (1 óra 23 perc) lett. Mathieu Serradori ismét megszerezte a tavalyi hatodik helyét, ezúttal egy szakaszgyőzelemmel fűszerezve.
A kétkerék-meghajtású MD Rallye Optimus buggy-k harcát Simon Vitse nyerte Christian Lavieille előtt. Idén a Stock kategóriában debütált a Defender, amely rögtön győzelemmel zárt: a litván Rokas Baciuška bizonyult a leggyorsabbnak, közel négy órával megelőzve csapattársát, Sara Price-t. Stéphane Peterhansel a 36. Dakarját a Stock kategória negyedik helyén fejezte be, a szokásosnál többet küszködve.
